Publikációink

Oh, a Dandie!

Gyerekkorom óta voltak kutyáink, több fajtát jól ismerek és szeretek. A kutya az élőlények közül nekem a legcsodálatosabb egyike.

Az én történetem sok évvel ezelőtt kezdődött. Mivel a Westit jó ismertem, ragaszkodtam hozzá. Sok kiállításon szinte csak a Westiket "látogattam meg". Akkor azt gondoltam, hogy Ő az a fajta, aki nekem és családomnak való - tenyésztőket és hirdetőket hívtam fel. Hiába, mert vagy az ár volt horribilis, vagy nem voltak már kiskutyák, vagy a tenyésztő nem volt szimpatikus.

Kezdtem lassan lemondani erről a kis eleven, fehér, gombszemű "ördögről".

A következő telefonhíváskor azonban történt valami. Szintén Westit keresve hívtam fel egy tenyésztőt, aki közölte, hogy westi az nincsen már, de van nála Dandie Dinmont Terrier. Kérdésére elmondtam, hogy hallottam már erről a fajtától, talán egyet már láttam is, de tulajdonképpen nem ismerem a fajtát.

Mire ő azt ajánlotta, nézzem meg a kicsiket és felnőtt kutyáját, ha nem ismerem, - kötelezettség nélkül. Férjemmel autóba ültünk és megnéztük őket. Első pillanatban rabul ejtettek minket varázslatos szemei és tekintete, bájos, kedves, vidám viselkedése, bohókás formája. De nem mertünk azonnal dönteni, hazamentünk, - nem aludtunk, csak Rá, - a Dandie-re gondoltunk!

Természetesen másnap határozott és megfontolt döntés után elhoztuk első Dandienket!

Fantasztikus volt a "mássága". Olyan volt a teste, mint egy kis vidra, hatalmas meleg barna szemei sugározták a bizalmat és szeretetet. El voltunk bűvölve! Telt-múlt az idő és mi kiállításokra kezdtünk járni a Dandivel, sőt a tenyésztés gondolata is felötlött. Hosszas kutatómunka után találtunk rá Ausztriában a leendő "'papára". És megszületett az első Dandie-alom. Fantasztikus élményekbe volt-van részünk, új barátságok szövődtek az új Dandie tulajdonosokkal, teljesen új élmények zúdultak ránk, sok izgalom és persze sok öröm is.

Természetesen megtartottunk egy kislányt az első alomból, és tovább mélyült a szerelem ezzel a fajtával. Ma 6 Dandievel élünk együtt, járunk kiállításokra és tenyésztjük őket. Rátaláltunk egymásra! Ő lett a MI fajtánk, talán a véletlennek is köszönhetően, - de én nem hiszek a véletlenekben! Őt, a Dandiet a Sors keze irányította felénk. Nekik köszönhetünk számtalan dolgot, új barátokat, utazásokat és élményeket és feltétel nélküli szeretetet és figyelmet, amit szinte csak a kutyáktól kaphat meg az ember.

Benkő Benedekné
Bronzkoszorús mestertenyésztő