Publikációink

Egy skót dendi

Erről a különleges, megragadóan kedves és bátor kutyafajtáról Walter Scott, Guy Mannering című regényében olvashattunk először (1814).
Korábbi írásos emlékek is vannak, amelyekben szó van "só-bors" és "mustár" terrierekről, de igazán ez a regény tette ismertté a fajtát a világon. Anglia és Skócia partvidékein éltek a mai dandiek ősei, e kissé zord éghajlatú és barátságtalan vidéke. Kisebb emlősök vadászatára használták őket. Bátor, félelmet nem ismerő, rendkívül okos és értelmes kutyák.
Régebbi írásokban kutatva tudhatjuk meg, hogy a dandie dinmont terrier több fajta keresztezéséből jött létre. H. Walsh azt a nézetet vallja, hogy egy durva szőrű border terrier és tacskó keveréke, sőt - véleménye szerint - skót terrier vére is folyik benne.
D.J. Thompson állítása szerint, bedlington terrier és tacskó keresztezése a dandie. Mint látjuk, különböző nézetek és álláspontok vannak, melyek a dandie különlegességét támasztják alá. Véleményem szerint, ha valóban igaz, hogy e fajták keresztezésével született ez a fajta, akkor állítom, hogy csak a jó és kiemelkedő tulajdonságokat örökölte.

Milyen is a dandie?

Az első megkapó látvány a hatalmas, barna, meleg szem. Ezek a szemek bizalmat, szeretetet és erőt sugároznak. Szemeit kiemeli a fején található ún. "bóbita". Ez a szőr könnyű, selymes és mindig világosabb a test szőrzeténél. Teste hosszúkás, nagyon izmos. Farka hosszú, zászlós. Lábai rövidek, ennek ellenére nagyon gyors mozgású. Két színváltozata van, az ún. "mustár" és a "só-bors". Szőrzetét kemény fedőszőrzet és puha aljszőrzet alkotja, optimális hossza 5 cm.
NAGY LELKE VAN! A család minden tagjához ragaszkodik. Játékra mindig kapható, de nem izgága fajta. Kivételes képessége és tulajdonsága, hogy azonnal reagál a gazda, a család hangulatára, úgymond "veszi az adást". Nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor éber, jó jelzőkutya. Viszonylag kis testű, de hangja mély és öblös. Könnyen tanítható.

Tartása és gondozása egyszerű. Nem eszik sokat. Szereti a változatosságot, a gyümölcsöt, zöldséget. Szeret kéregetni, ezért vigyázni kell a túlhízásra. Rendszeresen kell trimmelni, szemeit naponta áttörölgetni (bórvizes vattával), mert általában könnyezik. Fürdetni ritkán kell, általában nincs kutyaszaga.
Betegségeknek jól ellenálló, természetesen rendszeresen meg kell kapnia az oltásokat. A fajtára jellemző betegség a tacskóbénulás. Hosszú teste miatt ne lépcsőzzön sokat! (Lépcsőn ölbe kell vinni, mint a tacskót.) Lakásban, kertben egyaránt tartható.
Napjainkban a dandie a népszerűségi listán egyre feljebb lép. Angliában, Hollandiában, Németországban, Franciaországban és Finnországban nagyon népszerű! Színvonalas állományáról tudok beszámolni.

Magyarországon eddig kb. 40 dandie született, de sajnos többségük külföldre került. Jó lenne, ha a kiállításokon is többet találkozhatnánk velük, mert manapság csak elvétve látni egy-egy példányt.

Benkő Benedekné